Manapság egyre gyakoribb, hogy a párok évekig együtt vannak, látszólag ők a tökéletes pár, ennek ellenére képtelenek arra, hogy valóban elköteleződjenek egymás iránt. Mik az elköteleződés útjába álló akadályok?
- Kísért a múlt
Az esetek nagy többségében az elköteleződéstől való félelem egy előző zátonyra futott kapcsolat okán alakul ki. Legtöbben túl vagyunk egy-egy nem jól sikerült párkapcsolaton, hordozunk lelki sérüléseket, kudarcokat. Feltörnek az emlékek, miszerint valaha közel engedtünk magunkhoz valakit, őszintén szerettük, áldozatokat hoztunk, mégis lecseréltek vagy elhagytak. Elképzelhető, hogy nem is tudatosan, de távol tartjuk magunkat a komolyabb elköteleződéstől. Tartunk attól, hogy az újbóli kapcsolat is tönkremehet, sérülhetünk.
- All inclusive „Mama hotelek” fogságában
A társkereső oldalakon is egyre inkább nő azoknak a száma, akik jócskán elmúltak 30 évesek, de még mindig a "mama hotelek" oltalmazó falai között élnek. Ők azok a fiatalok, akik még felnőttként is egy háztartásban élnek szüleikkel. A leválás elmaradása komoly negatív hatásokat gyakorolhat az illető későbbi életére. Sőt, aki hozzászokik, hogy semmire sincs gondja, otthon ki van szolgálva, főznek, mosnak rá, annak sokszor már nem is áll érdekében, hogy felnőjön, családot alapítson. A megszokott kényelmes életet nehéz feladni!
- Új jelenség a mingli életforma
Sokan az elköteleződés ellen a következő érvet szokták felhozni: „Félek a személyes szabadságom elvesztésétől”. Mindkét nem tarthat attól, hogy egy házasságkötés esetén le kell mondania az eddigi szokásairól, hobbijáról, elveszíti személyes terét. A fentiekre hamar reagálva új életforma született, az úgynevezett mingli élet. Mit is jelent? Egy párkapcsolat két otthon között, ahol két bejárati ajtó, két franciaágy és két tévé van. (bár az utóbbival egyetértek, a hosszú házasság titka a két tévé). Ebben a kapcsolatban a felek nagy szabadságot hagynak egymásnak, örömmel vállalják a lakások közötti ingázást, csak hogy megőrizzenek egy darabot a függetlenségükből. Mindkét fél megtartja saját életének szuverenitását, heti pár alkalommal találkoznak, szórakoznak, de aztán mindenki megy a saját maga útjára, főleg a saját lakásába. Együtt vannak, de külön laknak! Kimutathatóan leginkább a negyven felettiek választják, akik néhányszor már megütötték a bokájukat az „együtt élős” kapcsolatokban.
- Az elköteleződés a célok útjába állhat
Sokan félnek attól, hogy a házasságkötés a céljuk elérésének útjába állhat. Szerintük a házasság egyet jelent az álmok feladásával. Holott egy jó házasságban két egyenrangú fél alkot egy párt, akik kölcsönösen támogatják egymást céljaik elérésében. Pont a harmonikus párkapcsolat ad lehetőséget arra, hogy jobb embernek érezzük magunkat, hogy szárnyaljunk, hogy újabb és újabb tettekre inspirálódjunk.
- „Egyetlen ember egy életen át?”
Sokakat megrémiszt az a gondolat, hogy egy emberrel éljék le az életüket, méghozzá hűségben. Megszoktuk - egy kis túlzással -, hogy évente cserélgetjük mobiljainkat, három évente a tévénket. Ma már külön figyelnek arra is, hogy ne egy életre szóljanak az alkatrészek. Ezt a szemléletet átültetjük az emberi kapcsolatainkba is, pedig az elmélyült kapcsolat lényegesen izgalmasabb lehet, mint a felületes vég nélküli párcsere. Egy jól működő monogám kapcsolat érzelmi biztonságot ad, ami kihat az élet többi területére is.. Önbecsülésünknek és magabiztosságunknak is jót tesz, ha nap mint nap tudjuk, hogy szeret és elfogad valaki.
